Kunhalmi: Bűn a cigány holokausztközpont bezárása
Történelemhamisításra viszont van pénz az MSZP-s képviselő szerint.
Történelemhamisításra viszont van pénz az MSZP-s képviselő szerint.
Csütörtökön a Figyelőt megvásárló Schmidt Mária fideszes arcokkal súlyosbított szerkesztőbizottságot állított fel, ezt követően lemondott a lap pénzpiac-rovatának vezetője, Brückner Gergely.
Erős évet zárunk a nagy bukások szempontjából, nehéz is dönteni, kik véreztek el látványosabban az idén. Volt, aki egyetlen év alatt szinte mindent elvesztett (Spéder Zoltán), más sütkérezhetett volna a halszagú rivaldában, mégis bukdácsolt (Schmidt Mária), a MOB-elnök az olimpia évében kapott lefokozást, de Rogán Antal is valószínűleg már maga mögött hagyná 2016-ot. Top 10-es listánkra azonban felfértek a pórul járó városligeti fák, és a legalább harcban, de végül elesett Népszabadság is.
Spéder Zoltánnál kevesebben szívták végig jobban a 2016-os évet. Máig nem derült ki, pontosan mivel érdemelte ki, hogy Orbán Viktor egykori kedves tanácsadójából kegyvesztett pária lett, akire így a teljes habonymédiát ráuszították. De ment a levesbe idén az FHB részesedése, „önként” átjátszotta legjelentősebb ingatlancégét korábbi ellenfélnek, a kormánynál most épp jól futó Schmidt Máriának. Már csak a médiaportfóliója maradt meg, de ott is látszik némi átszervezés – vagy mentőakció?
Az új Kertész Imre Intézet feladata lesz az író emlékének és szellemi hagyatékának méltó gondozása.
Bár a Terror Háza közleménye szerint a rendszerváltás utáni magyar emlékeket is gyűjtik, a volt népszabisokat képviselő egyesület elnöke másféle üzenetet lát a Népszabadság-embléma begyűjtése mögött. Közben a lap munkatársai kérték a Mediaworks vezetőjétől a Népszabadság névhasználati jogait.
A kádárizmus egyik jelképeként mutatják be a lap logóját, amelynek szerkesztőségét egy Orbán-közeli oligarcha érkezésével nyírták ki.
A havi csaknem 3 millió forintot kereső luxustörténész, laptulajdonos Schmidt Mária wellnesses üdüléssel csábítja történelmi fejtágítójára a tanárokat.
A hangos botrányoktól sem mentes emlékévre nagy hirtelen további 950 milliót csoportosított át a kormány.
Hétfőn írták alá a megállapodást a hetilap eladásáról. Schmidt Mária szerint a lap megszűnt volna, ha ő nem jelenik meg befektetőként.
A Mediacity Kft. tovább működhet, megegyeztek a felek.
A sajtóbefektetések iránti érdeklődéssel már többször hírbe hozott milliárdosnak, Schmidt Máriának, a Terror Háza vezetőjének családi cége új lapkiadót alapított.
A történész előbb közölte, elszámolnak az 1956-os emlékév minden költségével, majd azzal állt el elő, bezzeg a holokauszt-évfordulónál senki nem tett fel kényes kérdéseket.
Felkapták az interneten a 1956-os plakáton feltehetően tévesen megnevezett Dózsa László ügyét, és ahogy szokták, jól ki is csavarták a kínos történetet.
Meg is érkezett Schmidt Mária válasza Pruck Erika nyílt levelére, amelyben bocsánatkérésre szólítja fel az '56-os emlékév kormánybiztosát, amiért köztörvényes bűnözőnek titulálta édesapját. Hát nem kért bocsánatot.
A fotós véletlenül tudta meg, hogy képét felhasználták. Sokba fog kerülni.
A történész igyekezett pontról pontra megcáfolni Schmidt Mária kifacsart érvelését a plakátbotrányban.
A központi akarat diadalt ül a történettudomány felett. Ez előremutató. Kiterjeszthető lenne más tudományokra, akár a reáliák területére is. Parírozzon a gravitáció, kettő meg kettő legyen öt, ha erre van hatalmi igény, mossa három tenger Magyarország partjait!
Schmidt Mária szerint azért van nekik igazuk az '56-os plakátbotrányban, mert Dózsa László hős volt, aki saját magát azonosította be a fotón, Pruck Pál pedig egy köztörvényes bűnöző, aki kádárista propagandaműsorokban szerepelt. Schmidt szerint hiába írta oda a Life fotósa Pruck Pál nevét a fotó mellé, az csak az ellenség megtévesztésére szolgált.